Már parányi koromtól kezdve fotózom. Édesapám, Krasznai János mellett a filmgyárban nÅ‘ttem fel, és a mindennapok élménye lett a látvány megörökÃtése. Kedvenc idÅ‘töltésünk volt a fekete - fehér fotók elÅ‘hÃvása és nagyÃtása az elsÅ‘tétÃtett fürdÅ‘szobában. A kádban úsztak a fotók. Mesés idÅ‘szak volt! Tengernyi kép készült akkoriban. Ha szabad hétvége volt, végigjártuk az ország összes városát és falvát, hogy lefényképezzük a helyi érdekességeket, hátha majd egy filmhez helyszÃn lehet.
Aztán jöttek a szÃnes fotók, ez drágább lett (bár akkor volt sok pénzem és nem számÃtott), viszont zavart, hogy le kellett adni a negatÃvot és nem én hÃvtam elÅ‘, nem tudtam korrigálni, komponálni.
Végül eljött egy új korszak, a digitális fotózás... Van minden: szÃn, korrekciós lehetÅ‘ségek végtelen sora, képszerkesztés, stb.
Ha ezt Édesapám megélhette volna! Köszönetképpen az emlékére ajánlom ezt a weblapot.